NJE Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar

Kövess minket!

Gyengénlátó Változat

VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKEMBEREK TANÁCSKOZTAK A KERTÉSZETI FŐISKOLAI KARON

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKEMBEREK TANÁCSKOZTAK A KERTÉSZETI FŐISKOLAI KARONA Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Kertészeti Főiskolai Kar közösen szervezte az emlékülést az öntözési törvény kiadásának 75. évfordulóján.  Az emlékülést levélben köszöntötte Áder János köztársasági elnök is, aki kiemelte, soha nem volt ilyen fontos, hogy átfogó tudományos kutatásokra épülő, aktív vízügyi politikát folytassunk.

1937-ben jelent meg az az öntözési törvény, amely a mai napig az egyik meghatározó törvényi szabályozása a vízgazdálkodásnak. Az évforduló a szakembereknek alkalmat adott arra, hogy az emlékezés mellett a vízgazdálkodás aktuális kérdéseivel is foglalkozzanak.

Az emlékülés fővédnökségét Áder János köztársasági elnök vállalta, aki üdvözlő levelében – amelyet az emlékülésen dr. Lévai Péter főiskolai tanár tolmácsolt – kiemelte:

Az emlékülés fővédnökségét Áder János köztársasági elnök vállalta, aki üdvözlő levelében – amelyet az emlékülésen dr. Lévai Péter főiskolai tanár tolmácsolt – kiemelte:

„A vízkészlettel, vízüggyel való foglalkozás Magyarországon, a Kárpát-medence közepén, különösen fontos kérdés most, amikor a klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb körülmények között váltják egymást árvizek és aszályos időszakok. Soha nem volt ilyen fontos, hogy átfogó tudományos kutatásokra épülő, aktív vízügyi politikát folytassunk.”

A konferenciát a főiskola nevében dr. Rigó Róbert rektorhelyettes köszöntötte, aki történészként hangsúlyozta, hogy az 1937. évi törvény mai szemmel nézve is korszerűnek tekinthető.  A klímaváltozásra utalva kifejtette, hogy felértékelődött a vízgazdálkodási társulatok szerepe.

Bányai Gábor a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke szerint napjaink kulcskérdése, hogy hagyjuk-e kiszáradni az országot, vagy képesek leszünk összefogni, aszálystratégia helyett öntözési stratégiát alkotni és a vízkészletek hasznosításával visszahozni a termelésbe a Duna-Tisza közi tájat. Csak ezzel lehet megakadályozni, hogy a vidék kihaljon.  A megyei közgyűlés elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy miközben nagyon sokan foglalkoztak már a problémával, igazi áttörést még nem sikerült elérni.  Bányai Gábor hangsúlyozta, sürgősen meg kell hozni a szükséges döntéseket.

Dr. Ligetvári Ferenc, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodás állambiztonsági tényező Magyarországon.  Az ország jó adottságokra építhet ugyan a vízgazdálkodás területén, de Európában a legkiszolgáltatottabb országnak számít, mert területére az országhatáron kívülről érkeznek a folyóvizek, amelyek tovább is folynak.  Elgondolkodtató, hogy jelenleg a művelt területek 1-2 %-a öntözött, de az ágazatban foglalkoztatottak 75 %-a ezeken a területeken dolgozik, a mezőgazdaság összes bevételéből pedig 20 %-kal részesednek az öntözött területek.

Dr. Kopátsy Sándor közgazdász úgy látja, nincs fontosabb feladat ma, mint a munkahelyteremtés, aminek a legjobb módja az intenzív mezőgazdaság.  Az öntözéses mezőgazdaság azért jó, mert „felfelé” építkezik, olcsó munkahelyet teremt és felértékeli a földet. Ha megnézzük, hogy a Mercedes mekkora beruházással teremtett egy munkahelyet, akkor látnunk kell, hogy Magyarországnak 200 év alatt sem lesz annyi pénze, hogy ilyen módon 1 millió új munkahelyet teremtsen.  Kopátsy Sándor azt is kiemelte, a mezőgazdaságnak újra nyitnia kell az orosz piac felé.

Lovas Attila a KÖTIVIZIG vízügyi igazgatója a vízgazdálkodás műszaki vonatkozásairól beszélt: azt kell megoldani, hogy akkor és ott legyen a víz, amikor és ahol szükség van rá. Az utóbbi időben uniós támogatással alakítottak ki többcélú rendszereket a Tiszától keletre eső területeken, a további fejlesztési cél az, hogy hasonlóakat építsenek ki a Tiszától nyugatra eső területeken is.

Dr. Urbán László tudományos főmunkatárs Kállay Miklós tevékenységét méltatta. A későbbi miniszterelnök állt akkor az Öntözési Hivatal élén, amikor az 1937-es öntözési törvény megszületett. A törvény megalkotásával Kállay Miklós azok közé a politikusok közé tartozik, akiknek a tevékenysége hivatali idejük lejárta után is hosszú távon hat.

Partnereink